A részesedéseknek a tőzsdén percről-percre átrendeződő szövedéke annyira átláthatatlan, s a cég működése oly mértékben determinált, hogy bármíly elvontan is hangzik, elmondható, hogy a céget a piac birtokolja. A Földet az ember, az embert a cég, a céget a piac. Mindannyian egy kapzsi istenség kezében vagyunk, akinek sokat dicsőített önvezérlő mechanizmusai lassan utolsó csepp édesvizünkből, utolsó lélegzetvételnyi tiszta levegőnkből is kiforgatnak.
- Szélsőközép - A lázadó démon
- Szélsőközép - A lázadó démon
9 megjegyzés:
Pfuj, csúnya kapitalizmus, menjünk gyorsan vonat elé feküdni vagy G8-ra kordont bontani...;-)
Az imperialista, kapitalista cégdémon az új antikrisztus, ha jól értem... akkor kezdjek el házi füstbombát gyártani, hogy felkészüljek a tüntetésekre.
*fejcsóválás*
Továbbra is nagy az a bizonyos állatkert...
Csak alacsony a kerítés.
"Pfuj, csúnya kapitalizmus, menjünk gyorsan vonat elé feküdni vagy G8-ra kordont bontani...;-)"
"Az imperialista, kapitalista cégdémon az új antikrisztus, ha jól értem... akkor kezdjek el házi füstbombát gyártani, hogy felkészüljek a tüntetésekre.
*fejcsóválás*
Továbbra is nagy az a bizonyos állatkert..."
Na most ezek a hozzászólások arra emlékeztetnek, amikor a Partizáninfón fel mertem vetni olyat, hogy talán a kommunizmus nem az egyetlen válasz a fasizmusra, illetve, hogy talán nem a tüntetők megölése lenne a legmegfelelőbb megoldás, és erre már jöttek is, hogy mekkorahortyfasisztahungaristanáci vagyok már, hogy ilyeneket merek mondani.
Na, a választ részletesen kifejtem később.
Szerintem mindenkit le kellene lőni aki nem úgy gondolkodik mint én!
:D
Oi, te nagyon hülye XD
Nem maradna sok ember a világon
Na, akkor itt a hosszabb válasz.
Aki ezt a cikket (ld.: A lázadó démon) a kapitalizmus kritikájaként értékelte, az olvasson kevésbé felületesen. Ugyanis egy helyen sincs szó arról, hogy a kapitalizmus rossz lenne, sőt, még a globalizációt se szidják. A Szélsőközép maga már többször is leírta, hogy egyetért a globalizációval, mint folyamattal, viszont magának a folyamatnak az egyes részeit kritizálják, mert kritikára érdemesek.
Ebben a cikkben a kapitalizmus egy igen kellemetlen részéről van szó: a monopolizálódásról. Ami szerencsére már nincsen ill. még nincsen, de nagyon úgy néz ki, hogy lesz.
A monopolkapitalizmus lényege, hogy a kisvállalatok szépen lemorzsolódnak a versenyben, és a helyüket átvevő óriáscégek borzalmasan nagy hatalomra tesznek szert, hiszen nem csak leírhatatlan mennyiségű tőkeerőforrások birtokosai lesznek, hanem a munkaerőpiac önkényurai is lehetnek. Ez pedig egy igen veszélyes szituáció. Minden olyan szituáció veszélyes, ahol túl sok hatalom van kevés ember kezében. Nem véletlen, hogy minden állam hoz törvényeket a nagyvállalatok kordában tartására, mert egyszerűen nem hagyhatják, hogy a fejükre nőjenek. Viszont a bejegyzés arra is kitér, hogy ezek a törvények kijátszhatóak, hiszen a profit, amit a törvénysértéssel nyernek, nagyobb, mint amit bírságként ki kell fizetni. Azért még így is jobb, mintha nem lenne törvényi szabályozás, mert ha az ilyen csalásokat a cégek mindenféle anyagi retorzió nélkül folytathatnák, akkor már rég céges egyeduralom lenne tapasztalható, akkora hatalomra tettek volna szert.
Az egyik legveszélyesebb pont a biológiai privatizáció, ami ellen még csak az USA tett lépéseket azzal, hogy törvényileg tiltja egy cég számára az alkalmazottak - és leendő alkalmazottak - génállományához való hozzáférést. Így elkerülhetik azt, hogy egy embert azért ne vegyenek fel a cégek, mert hajlamos a cukorbetegségre, és így magasabb lesz a TB-járulék, amit a cégnek ki kell fizetni utána, ha véletlen cukorbeteg lesz az illető. Ugyanakkor léteznek olyan biztosítások, amelyeket orvosi cégek hoznak létre azzal, hogy eltárolják az embrió őssejtjeit. Ez, az őssejt-technológia kiteljesedésével, rémisztő visszaélésekre ad lehetőséget.
A másik súlyos pont a cégek humanitárius erőfeszítéseinek szinte teljes hiánya. Az afrikai élelmezési helyzet nem véletlenül olyan amilyen, hiszen nincs olyan cég, amelyik kiszállítaná a temérdek európai és amerikai élelemfelesleget, mert az nem hoz nekik profitot. Inkább megsemmisítik a felesleges ennivalót. Olcsóbb ugyanis. Továbbá a történelem már bizonyította az óriáscégek mennyire nem finnyásak, ha a profitról van szó. Elég csak arról beszélni, hogy mennyi magáncég (pl.: IBM, U.S. Standard Oil) üzletelt, illetve dolgozott együtt a nácikkal a holokauszt idején. Olyannyira, hogy a német mamutvállalatok még olcsó rabszolga-munkaerőt is kaptak a Birodalomtól, hogy így még nagyobb profitot kaszáljanak be a háborúból. A mai korban zajló háborús nyerészkedéséről ne is beszéljünk (Carlyle Group), illetve arról sem, hogy az USA-nak sikerült egy olyan gazdaságot létrehoznia, ahol a stabilitás szinte teljesen a nagy beruházók (óriáscégek) hozzáállásától függ. Ha ezek az amerikai cégek úgy döntenek, hogy máshová csoportosítják a tőkét, akkor az amerikai gazdaság súlyos válságba kerülhet.
Továbbá ne felejtsük el, hogy a környezetpusztítás is a mindent háttérbe szorító profitéhségnek köszönhető; a Kyoto-i egyezmény alá nem írásához nyilvánvalóan köze van a hatalmas fogyasztásra építő amerikai autógyártóknak, és nem különben az olajtársaságoknak.
Summa summarum: 'A lázadó démon' című cikk nem tartalmazott kapitalizmus-ellenes kritikát, de még a globalizációellenességről is csak közvetve beszélhetünk.
Mellesleg unom már, hogy minden globalizáció-kritikát/nyugati rendszerek kritikáját kapitalista-ellenes kirohanásként jellemeznek, és egyből szélsőséges jelzőkkel illetik. Az egy dolog, hogy a kapitalizmus jobb gazdasági rendszer mint az összes eddig kipróbált, viszont az mindenképpen igaz, hogy úgy sem jó, ahogy most van, és vannak olyan pontjai amit lehet is, és kell is kritizálni.
Megjegyzés küldése