2008. április 8., kedd

Occupation

A TIK előtt felsorakozott katonai terepjárók és csapatszállító teherautók elsőre fenyegető látványt nyújtanak, de mivel a katonák nem románul beszélnek, csupán e szerény köztársaság hadseregét kívánják erősíteni kispénzű és sikertelen egyetemistákkal, ezért másodszorra már nem olyan rémisztőek.

Bizisten, ha akkor jönnek, amikor a Bajnó közölte velem, hogy meghúz Use of Englishből, és megint évet kell ismételnem, akkor lehet, hogy már sátrat állítanék valahol a Bakonyban.

Azóta szerencsére lehiggadtam.

Ma este kéne valamit csinálni. Ki van benne?

18 megjegyzés:

Névtelen írta...

Engem is elkapott valami kósza, zavaros érzés, hogy be kéne menni a sátorba, aztán elhessegettem.

Cica írta...

Engem valahogy nem kezdett el maga felé vonzani a dolog.
Nem arról van szó, hogy katonának lenni szar, vagy vmi (sokat keresnek, utazol is sokat, ha a helyzet úgy kívánja, jó lesz az állóképességed és a fizikai erőd, megtanulsz lőni).
De nálam megyeget rendesen az egyetem.
Estével kapcs engem fel kell hívni este.

Névtelen írta...

Én megyek Pesten a Zrínyire, amint itt a szabadbölcsit befejeztem, már folyamatba vannak a dolgok.

Cica írta...

Ez komoly?
Mire akarsz menni a Zrínyin?
Ha jól tudom nem csak katonai szak van, vagy arra?

Névtelen írta...

Tévedés ne essék, katonának lenni, neadjisten harcolni, és elhinni, hogy az a tizennyolc éves taknyos, aki a szemközti lövészárokban remeg a félelemtől valóban "ellenség" és ő tehet mindenről, neked pedig jól le kell lőnöd sok-sok ilyet, mert azzal "véded a hazádat" (haha) az egy kurva szar, hazug és borzalmas dolog; kósza érzéseim csak az egyetemről való menekülés egyre erősebb vágyának következtében törtek elő.

Mester Úr írta...

Igen Benedek! De azt se felejtsd el, hogyha Te nem lövöd le abban a helyzetben, ő fog Téged...

Névtelen írta...

Amíg nincs háború, a hadsereg egy kurva jó munka. Sok pénz, korai nyugdíj, utazások, kiváltságok, presztizs. lövészárokban vacogó katonáról meg ráérek akkor filozofálni, ha ott ülök majd mellette. Reméljük azért nem lesz így..

Névtelen írta...

Ízlések és pofonok: te lövöldöznél, mondván "ha nem, akkor ők engem", én meg be sem vonulnék. Még akkor sem, ha büntetés jár érte...haha; ki jön ahhoz, hogy megbüntessen azért, mert nem megyek gyilkolászni. De persze tudom, hogy vannak, akik ilyenekre élvezkednek, lelkük rajta.

Mester Úr írta...

Ez a pacifista felfogás addig szép és jó, amíg ki nem tör a háború. Mert ha háború van és mindenki így gondolkodik, akkora háború el lesz vesztve, ergo be jön az ellenség... Gondolom egy magyarnak nem kell részleteznem milyen elnyomás alatt élni.

stark írta...

Igazság szerint, én 3 éves voltam, amikor az utolsó diktatúra véget ért, szóval csak sztorikból tudom, hogy milyen elnyomás alatt élni...

Névtelen írta...

Hát akkor, úgy látszik, nem vagyok magyar. Mostanában úgyis vannak "rendes magyar emberek" meg a többiek.

Amit én képviselek, az nem a hatvanas évek flower-power hippiideológiája, hanem egyszerűen megvetem, lenézem és gyűlölöm a CÉLTALAN, homályosan megideologizált, mindenféle demagóg jelszavakkal (ld. "haza", "igazság", "ellenség") felturbózott, legalizált emberölést.

Aki azért kap kitüntetést, mert eltüntetett a Föld színéről néhány szerencsétlen, hozzá hasonló, jobb sorsra érdemes fiatal hülyét, az nem legyen büszke rá és ne parádézzon hősként.

(Ja, és kik fognak bejönni és elnyomni minket? A gonosz neolibcsi zsidrákok?)

Cica írta...

Én se vagyok háborúpárti, de az emberiség valamely oknál fogva szeret pusztítani... meg nehezn veszi észre a dolgokat.
A II VH-hoz is mi kellett hogy abbahagyják az öldöklést?
Két atombomba.
Szal a háború értelmetlen és kegyetlen, de az ember meg állat és néha csak erőszakkal tudja magát kifejezni.
Mindemellett hatalmas biznisz, el ne felejtsük...

Névtelen írta...

Nyilván. Kell a pénz, az meg ugye a fegyverekben meg az újjáépítésben van. Ez tagadhatatlan.

stark írta...

Arról nem is beszélve, hogy a harci gépekbe benzin kell, a katonáknak ruha, a lábukra bakancs, ennivalót kell nekik szállítani, rágót, cigit, még tollat és levélpapírt is, hogy néha hazaírjanak, stb. Amíg pár százezer ember háborúzik a világ egyik felén, addig hárommillió embernek adnak munkát pusztán a ténnyel, hogy ott vannak.

Ugye, a ronda, gonosz kis tények.

Mindenki jól jár, kivéve akiket megölnek. És mivel rendszerint akiket megölnek, azok nem a "nyugati" civilizáció állampolgárai, ezért nem is nagyon izgatják magukat miatta a legtöbben..

Mester Úr írta...

Én teljesen csak védelemre felállítótt katonaságra gondolok...

Névtelen írta...

Nagy valószínűséggel jó ideig nem lesz itt mifelénk invázió, ill. megszállási kísérlet -- ráadásul ki a csöcs szerene jól lerohanni egy olyan országot mint a miénk --, úgyhogy egy csak védelmi célokra felállított hadsereg tagjának lenni nyugdíjas állás. Ebben egyetértünk.

stark írta...

A kellemetlen helyzet csak az, hogy az olyan, mint "védekező hadsereg", elveszítette a hasznosságát a II. Világháború után, mikoris egyértelművé vált, hogy a jövő a gyorsan mozgó, páncélos, motorizált, és mechanizált alakulatoké, és a lövészárok ásogatás, meg a bunkerépítgetés már közel sem ér annyit, mint 60 évvel ezelőtt. Ugyanis a lövészárokból kiszed a tüzérség hajszálpontos, számítógépes beméréssel, a bunkereket meg szétkapja a precíziós bombázás, a romok közt fejvesztetten szaladgálókat meg megtizedelik a páncélkocsik, és a tankok. A gyalogság pedig csak mindezek után jön.

Szóval, valóban jó kis nyugis állás egy "védekező hadsereg" kötelékében szolgálni, csakhogy az ilyen hadseregeket az első ütközetekben úgy szakítja át a támadás, mint az itatóspapírt. Az emberek meg hullanak mint a legyek.
Nem véletlen, hogy a magyar hadsereg is teherautókra és páncélos csapatszállítókra épített mobil, támadó haderővel dologzik - mint tulajdonképpen mindenki más - amely sajnos jóval több pénzbe kerül, mint egy régivágású, árokásós hadsereg, és jóval többet kell gyakorlatozniuk (nem mindegy, hogy az alapkiképzésen felül az ember csak azt tanulja meg, hogy hogyan kell tüzelni, és erős, tartós védelmet felépíteni, hanem azt, hogy hogyan kell együtt mozogni egy páncélkocsival, milyen támadó formációk léteznek, hogy kell őket alkalmazni, stb.)

Szóval a mai modern hadviselésben a "pihenő", háborúban nem részt vevő katonáknak se fenékig tejfel az élete, mivel a modern követelényekhez felzárkózás elég verejtékes. Főleg, hogy a mi hadseregünknek még van mit behoznia e téren.

Mester Úr írta...

BLITZKRIEG:D