Álom

Azt álmodtam, hogy egy buszon felszedtem egy ázsiai csajt. Az "ázsiai csaj" egyébként nem ritka motívuma az álmaimnak, ezért is csalódtam kicsit kellemesen Budapestben, amikor a belvárosban kis ferdeszemű lánykák ténferegtek.

Az álmomban mindenesetre leszálltunk egy nagyon csili-vili kis plazánál, és hát megpróbáltunk keresni egy eldugott helyet ahol, hogy finoman és nőiesen fejezzem ki magam, lehet feltűnés nélkül baszni. A plaza többemeletes volt, és a harmadik emelet le volt zárva, a villany se égett. Ideális helynek tűnt, a csaj nagy boldogan berohant. A próbababák utána fordultak (creepy) és elszaladt mögötte egy para kislányszellem, nagy lobonc fekete hajjal.

Ebben a pillanatban fordultam sarkon, mentem le az első szintre, és inkább ettem egy hamburgert. Nincs az az ázsiai lányka, aki kedvéért bemegyek a para mozgó próbababák, és a még parább, szaladó halott kislány közé. És döbbenetes módon, az álmom itt véget is ért. Konklúzió: azért gagyik a horrorfilmek, mert a főszereplők irreálisan viselkednek. Ha reálisan viselkednének, akkor meg nem lennének horrorfilmek (csak olyan jófélék, trükkös sztorival), mert mindenki hamburgert zabálna jól fűtött, világos helyeken, ahelyett, hogy elvéreznének az elhagyott barlangban, gyártelepen, padláson, vagy kútban.

Azért megjegyzem: ha a halott, fekete hajú kislányka ázsiai lett volna, ki tudja, lehet kipróbálom a Földes módszerét.